Borsos borsós tokány

Amikor koleszos voltam, volt büfé, ahol minden nap volt valami ebédre. Ott főztek, bár nem túl változatosan, de azért nagyon finom volt és kiadós. Mondjuk azt a mai napig nem értem, hogy a pörköltet miért rizzsel kell enni, de mondták már többen, hogy feléjük is ez a szokás. Nem tudom, nekem ez valahogy nem jön össze. Kb olyan, mint spagettivel enni a chilis babot. Igen, mi, otthon úgy esszük... Sajttal a tetején. Lehet kövezni :D Itt, Pesten inkább maradunk a kenyérnél és a kanálnál. Elkanyarodtam. Szóval, büfé. A Büfé. Jó volt oda járni, mert a nénik kedvesek voltak (még a "fintorgós" is), nekem adtak extra uborkát a sajtburgerbe (külön story, hogy miért...), és ha lekéstük az ebédet, akkor szívesen csináltak "vasárnapi ebédet" (=sajttal töltött pulykamell+sültkrumpli). A hétköznapi ebéd általában hús volt, és attól függően, hogy mit találtak mellé lett hawaii, pékné, hentes tokány, csikós tokány, mexikói, stb.
Gondoltuk nosztalgiázunk kicsit és csinálunk egy jó nagy adag borsos-borsós tokányt az utolsó nap a régi helyen :)

Hozzávalók, 8 személyre:

• 1,5 kg sertéslapocka
• 3 nagy lilahagyma
• 10 dkg kolozsvári szalonna
• 50 dkg zöldborsó
• 2-3 evőkanál bors
• só

A lapockát felcsíkozzuk, vékony szeletekre vágjuk, a lilahagymát felaprítjuk, a kolozsvári szalonnát gyufányi darabokra szeleteljük. A szalonnát megpirítjuk, a kisült zsírjában megdinszteljük a hagymát. Hozzáadjuk a húst, addig sütjük, amíg kap egy kis színt. Sózzuk, borsozzuk. Felöntjök egy kis vízzel és a vizet folyamatosan utána pótolva, kis lángon addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul. Ekkor hozzáadjuk a zöldborsót, annak kell még kb 5 perc, hogy megfőjjön.