Olívabogyós masni

Én annyira, de annyira szeretem az olívás masnit, meg az olívabogyós kenyeret. De annyira, de annyira pofátlanul drága, hogy nincs szívem annyit kiadni érte, nekiálltam tehát itthon. Az eredmény friss, kicsit ropogós héjjal, pont úgy, ahogyan én szeretem. A recept alapötlete Dolce Vitától van, az enyém ugyan nem ciabatta, csak masni, de tészta kis változtatás után megfelelő volt. Kenyérsütőben kevertem-dagasztottam a tésztát, kétszer kelt, így nekem már megfelelő volt az állaga.

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
  
• 3,5 dl víz
• negyed teáskanál szárított élesztő
• 1,5 teáskanál só
• 1 jó nagy marék olívabogyó
• egy marék friss bazsalikomlevél

A Rabszolgába betárazzuk a hozzávalókat: élesztő, víz, liszt, só. Elkezdjük dagasztatni. Az olívabogyót felvágjuk, nem túl apróra, hogy azért érezni is lehessen az ízüket, ha ráharap az ember. A bazsalikomot apróra tépkedjük. Mehetnek bele a többi hozzávalóhoz. Keverés közben figyeljünk a liszt mennyiségére, nem szeretnénk túl folyékony tésztát kapni, de azért legyen ragacsos :) Ezt a programot kétszer egymás után elvégezzük. Kivesszük a tésztát, kinyújtjuk, téglalapokat vágunk belőle, megcsavarjuk, majd még egy fél órát kelesztjük.

A trükk ezután az, mint a pitánál, jó magas hőmérsékleten hirtelen sütöttem meg. A sütőt tehát előmelegítjük 220 fokra. A masnikat megkentem jó alaposan vízzel, aztán mentek a sütőbe. A kérgük ropogós, belül puhák, kiáltoznak a krémsajtért, füstölt sonkáért és paradicsomért :)