Bakonyi sertésszeletek
Főzök is ám, nem csak mindenféle recept-nélküli posztokat küldözgetek mostantól a térbe, nem kell megijedni :) Az történik ugyanis, hogy éppen szigorlatra készülök nagy erőkkel, közben pedig projektet zárunk a munkahelyemen - igen, ezt csak egyszerre igazán jó csinálni -, úgyhogy kevesebb időm jut főzni is, meg írni is... Viszont ma hoztam receptet :)
Ha magának a receptnek nem is, az alapanyag beszerzésnek elég mókás története van. Vegyünk engem, félholtra nyúzva támolygok hazafelé a munkahelyemről, és azon kattog az agyam, hogy nekem kell narancs. Sparban épp a vödrös narancs van akcióban, ebből köszönöm szépen nem kérek - két boltban is úgy gondolták, hogy ha vödrös-óccsó, akkor jó lesz a parasztnak a feketére rohadt is... -, viszont ott van a kistesco, majd benézek oda. Bemegyek, leparkolom a bevásárlókocsit, próbálok úgy manőverezni, hogy ne legyen útban - nem könnyű, mert a gyümölcsök pont a bejáratnál vannak, a folyosó meg nem túl széles -, kocsi leparkolva, vegyünk narancsot. Zacskó letép. Egy narancs. Két narancs. Három. Négy... puff, zacskó füle leszakad, narancs szétgurul. Narancs összeszed, még egy zacskóba belehúzva a szakadt fülű, szája bekötve. Hm, van sweetie. Egy sweetie, kettő, három, zacskó szakad, sweetie gurul. Grrr.... Sebaj, ezt a zacskót is megpatchelem. Mandarinnál már rutinos vagyok, eleve dupla-zacskó.
C vitamin beszerezve, menjünk tovább. Hm, hm, kéne főzni valamit. Valami kifogyott otthon... Szó mi szó, körözök a boltban, mint egy mérgezett egér, szerintem halkan motyogok is, mert egyszer csak feltűnik, hogy a biztonsági őr nagyon néz, és sutyorog valamit a kis rádiójába. Még egy kör, mit is akartam? Ja, igen, bakonyit, vegyünk húst. Hús be. Hm, ja, a ketchup fogyott el. Itt kell lennie. Nem, a legelső sorban van... Vissza. Tovább, mi kell még? Gomba. Na, hol a gomba? Igen, legelöl, megint vissza, biztonsági őrnek szerintem már izomláza van a rohangálástól. Odafordulok, és elnézést kérek, kicsit dezorientált vagyok ma... Nevet.
Kassza. Előre szólok, hogy a zacskók kicsit betegek, csak óvatosan. Csipp. Csipp. Csipp. "Ez milyen grapefruit, kisasszony, a 139 forintos vagy a 339 forintos?" Hát, pechje van, mondom, mert ez az édes, ami 449. "Hm, egy pillanat." Csengő. "Hm, ez nincs benne a citrusoknál? Egy pillanat." Kézzel felviszik a kódot, boldogság, megvan. "Elnézést, szoftvert frissítettek, pár dolog eltűnt a gépből." Semmi baj, amilyen napom van, örülök, ha egyben hazajutok :) Csipp. Csipp. Fizetek, még egyszer elnézést kérnek, hogy várakoztattak, kedves tőlük, de komolyan.
Pakolás. Narancs, mandarin. Sweetie... Reccs, zacskó szakad, sweetie beleborul a kocsiba... Összekapkodom, úgy, pucéran bedobálom a táskába, ahogy van, onnan már nem tud kijjebb esni. Hazavonszolom magam, kézmosás, pakolás, kötényfelkötés, majd annak a megállapítása, hogy nincs itthon egy szem paradicsom sem... :D
De az én kedves, drága Balázsom szerencsére még nem indult el haza, így hozott nekem, megmentve attól, hogy megint betegyem a lábam a boltba :) Hálából pedig főztem neki vacsorát.
Hozzávalók, 2-3 személyre:
Ha magának a receptnek nem is, az alapanyag beszerzésnek elég mókás története van. Vegyünk engem, félholtra nyúzva támolygok hazafelé a munkahelyemről, és azon kattog az agyam, hogy nekem kell narancs. Sparban épp a vödrös narancs van akcióban, ebből köszönöm szépen nem kérek - két boltban is úgy gondolták, hogy ha vödrös-óccsó, akkor jó lesz a parasztnak a feketére rohadt is... -, viszont ott van a kistesco, majd benézek oda. Bemegyek, leparkolom a bevásárlókocsit, próbálok úgy manőverezni, hogy ne legyen útban - nem könnyű, mert a gyümölcsök pont a bejáratnál vannak, a folyosó meg nem túl széles -, kocsi leparkolva, vegyünk narancsot. Zacskó letép. Egy narancs. Két narancs. Három. Négy... puff, zacskó füle leszakad, narancs szétgurul. Narancs összeszed, még egy zacskóba belehúzva a szakadt fülű, szája bekötve. Hm, van sweetie. Egy sweetie, kettő, három, zacskó szakad, sweetie gurul. Grrr.... Sebaj, ezt a zacskót is megpatchelem. Mandarinnál már rutinos vagyok, eleve dupla-zacskó.
C vitamin beszerezve, menjünk tovább. Hm, hm, kéne főzni valamit. Valami kifogyott otthon... Szó mi szó, körözök a boltban, mint egy mérgezett egér, szerintem halkan motyogok is, mert egyszer csak feltűnik, hogy a biztonsági őr nagyon néz, és sutyorog valamit a kis rádiójába. Még egy kör, mit is akartam? Ja, igen, bakonyit, vegyünk húst. Hús be. Hm, ja, a ketchup fogyott el. Itt kell lennie. Nem, a legelső sorban van... Vissza. Tovább, mi kell még? Gomba. Na, hol a gomba? Igen, legelöl, megint vissza, biztonsági őrnek szerintem már izomláza van a rohangálástól. Odafordulok, és elnézést kérek, kicsit dezorientált vagyok ma... Nevet.
Kassza. Előre szólok, hogy a zacskók kicsit betegek, csak óvatosan. Csipp. Csipp. Csipp. "Ez milyen grapefruit, kisasszony, a 139 forintos vagy a 339 forintos?" Hát, pechje van, mondom, mert ez az édes, ami 449. "Hm, egy pillanat." Csengő. "Hm, ez nincs benne a citrusoknál? Egy pillanat." Kézzel felviszik a kódot, boldogság, megvan. "Elnézést, szoftvert frissítettek, pár dolog eltűnt a gépből." Semmi baj, amilyen napom van, örülök, ha egyben hazajutok :) Csipp. Csipp. Fizetek, még egyszer elnézést kérnek, hogy várakoztattak, kedves tőlük, de komolyan.
Pakolás. Narancs, mandarin. Sweetie... Reccs, zacskó szakad, sweetie beleborul a kocsiba... Összekapkodom, úgy, pucéran bedobálom a táskába, ahogy van, onnan már nem tud kijjebb esni. Hazavonszolom magam, kézmosás, pakolás, kötényfelkötés, majd annak a megállapítása, hogy nincs itthon egy szem paradicsom sem... :D
De az én kedves, drága Balázsom szerencsére még nem indult el haza, így hozott nekem, megmentve attól, hogy megint betegyem a lábam a boltba :) Hálából pedig főztem neki vacsorát.
Hozzávalók, 2-3 személyre:
- 1 fej vöröshagyma
- 1 evőkanál kacsazsír
- 2 szelet bacon (elbírna igazából hármat is, de csak ennyi volt itthon :) )
- 50 dkg sertéscomb
- 25 dkg gomba (most csiperke)
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- só
- bors
- majoranna (ezt nem kötelező, de szerintem jót tesz neki)
- 1 evőkanál fűszerpaprika
- 4 evőkanál tejföl
- 1 evőkanál liszt
Megjegyzések
A vacsora viszont pazar lett!
De amikor ilyen napjaim vannak, akkor nagyon ilyenek :D