Feketecseresznye fagylalt
Rendszeresen járok piacra, úgyhogy bőven van friss zöldség és gyümölcs ellátmányom. Most épp a fekete cseresznyébe vagyok belehabarodva, nyakig. Olyan gyönyörű színe van, hogy szabályosan lilára festi az ember kezét evés közben.
Most végre sikerült egy kisebb mennyiséggel eljutni hazáig is, szóval gondoltam készítek belőle valami finomat. Ilyen melegben mi másra vágyna az ember, mint egy fagyira? A Lidlben különben is akciós volt a héten a mascarpone...
- 30 dkg fekete cseresznye
- 1 dl cukrozott sűrített tej
- 25 dkg mascarpone
- 2-3 evőkanál méz
A fagylaltgép tartályát legalább 12, de inkább 24 órára lefagyasztjuk. Tulajdonképpen én ezt úgy csinálom, hogy amint kész egy adag fagyi, mosom el a tartályt és megy vissza a mélyhűtőbe. Ha nem használod pár napig, nem lesz semmi baja, viszont mindig készen áll :)
A cseresznyét kimagozzuk, a felét én apróra vágtam, a másik felét leturmixoltam a sűrített tejjel. Erre azért van szükség, mert én szeretem a kis darabokat a fagyiban, viszont a turmixolt résztől lesz nagyon szép színe. Az egész kulimászt alaposan összekeverjük a mascarponéval, majd kóstolunk és beállítjuk az édességét. Annyira sok mézet tegyél bele, hogy pont egy kicsivel édesebb legyen, mint szeretnéd, ugyanis fagyás után nem lesz ilyen intenzív íze. Én betettem pár órára a hűtőbe - a rendes részbe, nem a mélyhűtőbe -, és csak utána kikevertetem a fagyigéppel, kb. 20 perc alatt.
Megjegyzések
Bianka: köszi :) Én a fehérvári úti piacon vettem, zöldségeseknél sehol sem láttam én sem, pedig elég jól el vagyunk látva nagyobb zöldségesekkel (Csepel). Viszont piacon meg csak ez a fajta van, nagyszemű, fekete, roppanós.
és nem kukacos? engem az is kiakaszt ha a meggyben 1-2 kukacot találok, de a cseresznye elvileg sokkal kukacosabb...
Kukac... Hát, magozás közben akadt a kezembe pár, de nem túl sok, szerencsére. Meg is lepődtem, mert tényleg sokkal kukacosabb szokott lenni... Viszont próbáltam elhessegetni a gondolatot, hogy vajon hányat ettem meg, amikor kétpofára nyomtam befelé :)
Tavaly szedtünk a tulaj fájáról cseresznyét - idén nem, mert előbb elrohadt, minthogy megért volna -, ettük, ettük, aztán amikor sütit csináltam belőle és magoztam... Hát, ott minden másodikban vigyorgott az albérlő...