Vaníliás makaron, étcsokoládé krémmel

Kaptam egy nagyon színes és csodás könyvet a T-Bálint Kiadótól a múlt héten. Most épp pörög a blog, gondolom mindenki észrevette, úgyhogy a recept kipróbálásával sem vártam annyit, mint a szokásos. A makaron egy falatnyi Párizs, ahogy a könyv szerzője írja, meg kell kóstolni, mert elmagyarázni nem lehet. Nem habcsók, nem amaretti, egyszerűen csak: makaron.

Ha van egy kis sütési tapasztalatod, egy szabad délutánod és egy jó sütőd, akkor a könyv tanácsai alapján egész könnyen elkészíthetőek a falatnyi édességek. Én az alap receptet teszteltem le, de a könyv telistele van színes és érdekes kombinációkkal, sőt, ahhoz is ad pár ötletet, hogy mi legyen a tojások sárgájával. Az alaprecept leírása fázisfotókkal gazdagon illusztrált, így aztán könnyen lehet követni, és látni is lehet, hogy mit is jelent az, hogy szalagot húz a tészta. Aki szereti a makaront és/vagy a szép szakácskönyveket, azoknak kiváló lehet ajándékba is :)

Nem mellesleg a Kiadó honlapján jelenleg 20%-os kedvezménnyel meg lehet rendelni :)


Akkor csapjunk bele, a vasárnap esti készítéshez a tojásfehérje már szerda este óta pihent a hűtőben, az utasításoknak megfelelően egy üvegbe zárva. Kezdetnek meg is dicsérném a könyvet, mert a végén van egy kisokos, ami megmondja, hogy mennyi tojásfehérjéhez mennyi mandula és cukor kell. Mivel nekem három tojásnak 120 grammnyi fehérjére lett, ezért ezekkel az arányokkal dolgoztam. 

Hozzávalók, 3 tepsinyi közepes méretű makaronhoz:

• 120 gramm tojásfehérje - nekem ez 3 tojásból jött össze
• 79 gramm kristálycukor
• 144 gramm mandulaliszt
• 216 gramm porcukor
• 1 vaníliarúd kikapart belseje

Az étcsokoládé krémhez:

• 80 ml tejszín
• 80 gramm étcsokoládé

Mint már a bevezetőben említettem, az egész műveletet azzal kezdjük, hogy szétválasztjuk a tojásokat és lemérjük gondosan a fehérjét - ez a száraz-nedves anyagok aránya miatt fontos -, majd lezárt üveg dobozban - befőttes üveg jobb híján - 4-5 napra a hűtőbe tesszük pihenni. Felhasználás előtt két órával kivesszük és hagyjuk konyhameleggé válni.

Ha te darálod a mandulát a liszthez, akkor azt minimum egy nappal előtte nem árt elvégezni, mert a pucolás, száradás, darálás, szitálás, darálás móka sokáig eltart, a nedves mandulát pedig nem jó darálni, szóval értitek. Kész lisztet vehetsz a Culinárisban, ha pedig nem fontos, hogy fehér legyen az eredmény, elvileg az Aldiban kapható darált változat is jó. Én pucoltam, daráltam, szóval lelkes voltam :)

Amíg a tojásfehérje melegszik, érdemes elkészíteni a krémet: a tejszínt felmelegítjük, de ne forraljuk fel! A meleg tejszínt húzzuk le a tűzről, daraboljuk bele a csokoládét, és folyamatosan kevergessük, amíg el nem olvad. A keverék elég folyékonynak fog tűnni, de ne aggódjatok, ha teljesen kihűl, jó lesz. 

Viszza a tojásokhoz! A fehérjét verjük kemény habbá, folyamatosan adagolva a cukrot. A porcukrot és a mandulalisztet szitáljuk össze a vaníliával, majd forgassuk bele a tojásfehérjét. A keveréket addig kell keverni, amíg szalagosan nem kezd folyni.

Habszákból nyomjunk kb. 10 forintos nagyságú köröket egy sütőpapírral bélelt tepsire és hagyjuk 30-60 percig pihenni. Én elsőre csak fél órát hagytam, de akkor nem lett talpa és meg is repedt. A könyv végén van egy makaronszervíz című fejezet, ez baromi hasznos, mert leírta, hogy mi volt a gond, szóval a következő adag már 45 percet pihent, és tökéletes lett.

A sütőnek 160 fokosnak kell lennie. Addig sütjük benne a makaront, amíg megjelenik a talpa - 5-8 perc - sütjük még 1-2 percig, majd résnyire kitámasztva hagyjuk az ajtót és lekapcsoljuk a sütőt. Hagyjuk teljesen kihűlni, vegyük le a sütőpapírról.

Amikor minden tepsivel készen vagyunk, jöhet a töltés: egy kis mogyorónyi krémet nyomunk az egyik fél közepére majd csavaró mozdulattal oszlatjuk el a krémet, ahogy ráhelyezzük a másik felét.

A makaronnak egy napot hűtőben kell állnia, lezárt dobozban, majd tálalás előtt két órát hagyni kell aklimatizálódni.