Kert 2013 - Krumplitornyok

Amikor elkezdtem ezt a kis projektet szervezni, akkor még nem gondoltam, hogy ennyiféleképpen lehet csinálni :) Komolyan nem. Sőt, tulajdonképpen még mindig szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a dolog, de veszteni valóm nincs, szóval ha más nem, legalább annyi eredményem lesz, hogy elmondhatom, hogy mennyi krumpliból mennyi lett a végén :)

Három különböző típusú tornyot fogok építeni, első körben összesen ötöt, kétféle krumplival próbálkozva - somogyi kifli és svéd kék -, mert ezekkel talán még meg is éri ekkora "területen" foglalkozni, ha valamelyik nagyon jól sikerül, akkor abból talán jövőre több lesz.

Aki szeretne bekapcsolódni, azoknak házi feladat, hogy a jövő héten szerezzék be a vetőkrumplikat és kezdjék el őket csíráztatni! Ehhez kell egy tojástartó és egy világos, de hideg hely - fagymentes! -, mondjuk egy konyhaablak. A krumplikat azzal a felükkel tegyétek felfelé, ahol a legtöbb szem van. Ezután csak várunk, várunk, amíg kb. 2-3 centiméteres csíráink nem nőnek. Nem baj, ha kicsit több gumót veszel, mint amennyi tornyod lesz, mert úgyis szakaszosan fogunk ültetni! Ez nem kötelező, lehet, hogy én sem fogok több szakaszt csinálni, ez majd a hely függvénye. De ha folyamatosan vágysz az új krumplira, akkor a heti "karbantartásnál" lehet újabb tornyokat építeni.

Az első típus a legegyszerűbb, a zsákos. Fogsz egy zsák komposztot - nem virágföldet, abban nincs elég tápanyag a krumplinak -, szépen megrázod, hogy megálljon a talpán, megszurkálod, ha esetleg nincs perforálva, felvágod a tetejét, fúrsz egy kis lyukat az előkészített krumplinak és beleülteted, kb. 5-6 cm mélyen. Ha kicsi a zsák, akkor 1 gumó elég, ha nagyobb, akkor lehet 2-3 is. Ismerős lehet a módszer, Jamie Oliver házi kertésze meg is mutatja videón:

Ugyanezt csinálhatod nagyobb cserépben is, viszont akkor számolj azzal, hogy a cserepet valahol tárolnod kell majd, amikor már nem használod. Lényeg a lényeg: 1 zsák, 1 krumpli, rendszeresen öntözni, hogy ne száradjon ki. Nekem lesz 1-1 mindkét fajtával.

A második verzió a kicsit munkásabb, feltöltős. Ennek az a lényege, hogy fogsz egy zsákot, ami kiereszti a vizet, de azért elég stabil. Vastag szemetes zsák kilyukasztva, szövött műanyag zsák, vagy akár egy fa kaloda is lehet, a lényeg, hogy kb. 1 méter magas azért legyen. Tavasszal, amikor már kicsit melegebb van, fogod a zsákot, és teszel az aljára kb. 5 centi vastagon komposztot. Ebbe beleülteted a gumókat, zsákonként 3-4 darabot, majd még 5 centi földet. Amikor a növények kb. 5 centisek lesznek, megint feltöltöd, hogy ellepje őket a komposzt. Ezt ismételed addig, amíg kb. 10 centiméter marad a zsák szájától. Ehhez is van videó, persze nem kell pont azt a zsákot megvenni, én sem fogom.

Szóval: masszív, kilyukasztott zsák, 2-3 gumó, töltögetés, öntözés. Nekem ebből is lesz 1-1 mindkét fajtából.

A harmadik, amiben nem vagyok biztos, hogy milyen lesz, a szintezős-feltöltős. Ez lényegében ugyanaz, mint az előző, annyival változtatva, hogy az első szintre csak 1 gumót teszek, aztán a következőre egy másikat, és így tovább, szóval minden szintre más fajtát teszek. Ebből a zsákból csak egy lesz, és nagyon figyelek majd rá, hogy hogyan fejlődnek - 4 gumó lesz maximum a zsákban -, de gondolom ebben sokkal apróbbak lesznek, mint a másik kettőben. Ehhez nincs videó, de gondolom el tudjátok képzelni.

Szóval, nálam az ablakban vannak a krumplik, jövő héten megszerzem a kettes és hármas verzióhoz a zsákokat, és márciusban elkezdem őket elültetni. Természetesen a havi kerti összefoglaló posztban beszámolok a krumplitornyokról is :)

Ha esetleg ti is kipróbáljátok, örülnék, ha megosztanátok a tapasztalataitokat velem akár itt a blogon, akár Facebookon :)