Marcipánkrémes köszi-bonbon
Nem vagyok nagy bonbonos, őszintén szóval se kézügyességem, se türelmem ehhez a műfajhoz :) Vannak viszont kivételes alkalmak, amikor mégiscsak előszedem a bonbonformáimat - egy időben odavoltam értük, aztán a lelkesedés valahogy alább hagyott, nem értem -, és nekiállok valami nagyon nagyon egyszerű fajtának. Mint például ez. Az egyetemi konzulensemnek készült ajándékba, egy üveg bor mellé, ezzel köszöntem meg, hogy "fogta a kezem" a diplomavédésig vezető úton.
Megjegyzések