Egy gondolat a cukkiniről

Íme az első szüret a komposztdombon nevelt cukkinikről. Igen, ekkorák. Igen, direkt. Ugyanis én úgy gondolom, hogy ekkora korukban a legfinomabbak, utána minél nagyobbra hagyjuk őket nőni, egyre rostosabbak lesznek, ha pedig elérik az alkarnyi nagyságot és elkezdenek kialakulni rendesen a magok.. nos, akkor már inkább takarmányozásra vagy komposztra valónak alkalmasak. 

Ezeket nyersen is nagyon jó elropogtatni, a nagyobbacskák jók rántani vagy tölteni, de a lényeg, hogy keressétek a piacon is a kicsi, vékony héjú, friss darabokat, szoktassátok rá az eladókat, hogy a bazinagyra megnövesztett zöldségeket hagyják meg a disznóknak. Jó, persze, mivel kilóra megy, nekik az az érdekük, hogy jóóó nagy terméseket adjanak el, de higgyétek el, a kisebb ebben az esetben bizony jobb.

Ha a kertben termesztitek, akkor azt tartsátok szem előtt, hogy a tenyérnyi mérettől kezdve már nyugodtan leszedhetitek - sőt, aki a bébi fajtára utazik, már korábban is -, ezzel jót is tesznek a növénynek, mert a rajta lévő többi termést is gyorsabban tudja megnöveszteni. Aki termesztett már cukkinit, az tudja: ha a növény egyszer beindul, akkor a fagyokig nincs megállás, ne sajnáljátok kicsinek leszedni őket ;)

Ha mégis van túlérett példányotok, akkor egyrészt tegyétek el a magokat a következő évre - és adjatok belőle jó szívvel a szomszédoknak, barátoknak is, úgysem áll el sokáig a mag - másrészt a túlérett cukkini húsa felhasználható például cukkini kenyérhez, - recept ITT - ha nagyon muszáj :)