Furazöldség kalauz: csicsóka

Arra gondoltam tavaly év végén, hogy adnék egy kis keretet a Kifőztük magazinba írt cikkeimnek, így az idei év témája a furazöldségek lesznek, amik elsőre egzotikusnak tűnhetnek, de a mi klímánkon is viszonylag könnyen lehet őket termeszteni, sőt, valószínűleg többségüket régen termesztették is, csak valamiért kikoptak a köztudatból. A sorozat első részében a "cukorbeteg krumplival" vagyis a csicsókával foglalkoztunk.

A csicsóka a napraforgó rokona, azon kívül, hogy télen a család konyháját gazdagítja, a virágágyásban is dekoratív növény. A csicsóka nem válogat a talajban, sem trágyázást, sem öntözést nem igényel. Ősszel, a fagyok előtt, vagy tavasszal, amint kiengedett a talaj elültetjük a gumókat kb. 10 cm mélyre. Sok gondozást nem igényel, sőt, tulajdonképpen szinte semmit sem kell foglalkoznunk vele. Mivel közel három méter magasra is megnő, ezzel számoljunk a helyválasztásnál, magas termete miatt a kerítés mellé ültetve van a legjobb helyen, és mivel elég agresszív térhódító, célszerű a kiskerti vetésforgón kívüli területre ültetni. 

A gumókat a zöld részek elhalása után kezdhetjük szedni. Ne aggódjunk, ha a növény nem virágzik, gumókat ilyenkor is találunk alatta.  A burgonyával ellentétben a csicsóka nem érzékeny a fagyra, így nyugodtan maradhat a talajban, egyszerre mindig csak annyit szedjünk fel, amennyit felhasználunk, mert a földből kivéve a minősége gyorsan romlik. Ha agyagos talajunk van, amit télen nehéz feltörni, akkor homokba vermeljük el a kiszedett gumókat: egy nagy fa láda aljára tegyünk egy 3-5 cm-es réteg homokot, rá egy réteg gumót, arra újra homok, újra gumó és így tovább, a kupac tetejére pedig homok kerüljön.

Nagyon szapora növény, és mivel elég igénytelen, könnyen átveheti az uralmat a kertben, ezért fontos, hogy tavasszal csak annyi gumót hagyjunk a talajban, amennyit szaporítani szeretnénk!

A csicsóka számos jó tulajdonsága közül ki kell emelnünk, hogy a burgonyához képest öt-hatszoros a rosttartalma, az íze bár hasonlít a burgonyához, sokkal édesebb, és kedvező tulajdonsága, hogy cukorbetegek is fogyaszthatják.

A magas rosttartalom miatt viszont figyelni kell arra, hogy fokozatosan vezessük be az étrendbe, mert az arra érzékenyeknél puffadást, szélgörcsöt okozhat. Ezt a tulajdonságát enyhíthetjük, ha a belőle készült ételekhez borsikafüvet is használunk.