Kert 2015: Március


Szeretem a márciust. Éled a kert, van mit csinálni odakinn, a nappalok is egyre hosszabbak, így aztán apránként, de biztosan haladnak a dolgok. A vetések még alig láthatóak, így aztán azokról nem is hoztam képet. Kikelt viszont a cukorborsó, a borsó, a retek, a spenót, nagyon kicsik még, de a következő jelentéskor talán már lesz belőlük valami. Főleg, ha kapnak egy kis esőt. A komposzt jót tett a talajnak az ágyásokban, sokkal jobban tartják a vizet, mint eddig, a növények is sokkal szebben néznek ki, mint akár tavaly. Szóval, ha valami nem sikerül elsőre, ne adjátok fel, etetni kell a talajt, építgetni, és egy idő után meg fogja hálálni a gondoskodást.



Tavaly ültettünk másodszor dáliát, virág alig volt rajta, viszont ősszel, amikor szétbontottuk a cserepeket, rengeteg gumót találtunk. Mivel nálam elég védett helyen vannak, és az időjárás se tűnik túl fagyosnak, elültettem őket. Cserepekbe, kaptak gyökéritatót, hogy jobban bírják majd a nyári kiképzést, ez tavaly is jól bevált a cserepes növényeknél. A cserepek mozgathatóak, szóval, ha mégis jönne egy hidegebb időszak, akkor be tudom őket vinni védettebb helyre, ha szabadföldbe ültetném, akkor várnék még pár hetet, biztos ami biztos. Arról most nem hoztam képet, de csináltam a héten egy vödörbe amarillisz- kardvirág összeültetést is, az még az üvegházban van.


 Úgy tűnik, hogy itt szeretnek a virágaim, idén talán már hozzá sem kell "nyúlnom" ehhez a részhez, mert árvácska, ligetszépe, cickafarok is van benne. Esetleg még egy-két körömvirág, ha nagyon nem bújnának elő, vagy nagy lyukak lennének, akkor kerül ide, amúgy mostanra eléggé önfenntartó lett :)


 Nos, amikor jönnek a meglepetések. Ez egy szellőrózsa. Nem azért meglepetés, mert manók laknak a kertben, akik néha ültetnek valamiket - bár a random felbukkanó díszhagymák miatt kezdek rájuk is gyanakodni -, hanem azért, mert ezeket a rizómákat két éve ültettem el, és nem csináltak eddig semmit. 


Krókusz. Rengeteg van, különböző színekben, de nekem ez a kedvencem.  A hagymások szépen fejlődnek, minden évben egy kicsit többen vannak. Amit viszont abszolút nem értek, hogy ha a virágok ennyire szeretnek itt lenni, akkor vajon amit én vetek vöröshagymát vagy hasonlókat, azok miért nem. Furcsa.


A rózsákat két hete alaposan visszavágtam. Fel voltak kopaszodva, aránytalanok voltak, csúnyák, apu próbálta őket kordában tartani. Most én ugrottam nekik, mert bár jobban néznek ki, még mindig nem az igaziak. Nagyon visszavágtam őket. Nem teljesen a földig, bár úgy kellett volna, de ennyire nem vagyok bátor. A futórózsát konkrétan kb. 170 centin vágtam el, és imádkoztam elég rendesen, hogy meg ne halljon, mert gyakorlatilag alig maradt belőle valami, ami nem volt elfásulva. Most viszont hajt, úgyhogy jövőre még bátrabb leszek, aztán talán sikerül belőle kihozni valami olyan formát, ami nekem is tetszik. 


Ezt a kis drágát Puskin-virágnak hívják, szerintem nagyon szép, bár tény, hogy nagyon kicsi, mondjuk egy jácinthoz vagy egy nárciszhoz képest.


Tavaly nőnap után kimentünk a kertészetbe és összeszedtem pár levirágzott primulát, ezek egész jól túlélték - a hortenzia köré ültettem őket, így amikor már melegebb van, a nagyobb növény leárnyékolja őket -, kezdenek virágozni. 


Medvehagyma. A nagy növény hagymáról lett ültetve. A kisebbek már a nagyok magjaiból keltek ki. Idén még mindig nem nyúltam hozzá, de jövőre már fogok :) 


Málna. Idén nem vágtam őket vissza, úgyhogy koraiak lesznek, de jövőre kíméletlen leszek. Elvileg három színben van: sárga, piros, és egy "fekete", ami inkább sötétebb lila.


A fóliát levettem a salátás ágyásról, kiültettem a lyukakba a vörös mizunát, és a fólia alatt kikelt salátákat is szétültettem, úgyhogy majd idővel be fogják rendesen nőni az ágyást. Ez pedig itt az ősszel vetett spenót, most nagyon szorítok, hogy ne menjen magba, hanem lehessen róla szedni.


Madársaláta. Még elég kicsik, de szerintem még egy-két hét és lehet is szedni. Igen, van közte tyúkhúr, de kezdek belenyugodni, hogy a folyamatos hétvégi ágyásmanikűrözés is csak a kordában tartásra elég, megszabadulni soha nem fogok tőle. A madársalátát sikerült túl sűrűn vetni, de mentségemre legyen szólva, hogy előző alkalommal nem nagyon akart kikelni... Most meg persze kikelt mind :) Szóval, két hét múlva szerintem lesz akkora, hogy lehessen szedni és mivel ezt gyökerével együtt kell, nem lesz legalább gond az egyelés sem.


Bekukkantva az üvegházba láthatjuk, hogy, hogy a palántaoviból hazaköltöztetett növények nagyon jól bírják az  üvegházi klímát, ha süt a nap, akkor nap közben már szellőztetni is kell, mert kezd túl meleg és nagyon dunszt lenni odabenn. Úgyhogy az utolsó adag salátát nevelem most ott, a következő adag már vagy kiköltözik árnyékba, vagy ha megint olyan hirtelen jön a meleg, mint tavaly, akkor nem is vesződök vele, mert melegben azok egyből magba mennek. 


Paradicsomok, paprikák. Vetettem múlt héten kis cserepekbe sütőtököt is, kicsi jack és gombóc manó fajtákat, mert ezek kicsik és futnak. Illetve, vetettem még cukkinit is, hogy majd kiültessem egy nagy cserépbe, mert úgy vettem észre, hogy nálam ott jobban szeret, mint kinn a földben. A sütőtököket otthon vetettem el a szüleimnél, szintén cserepekbe, ezek majd az Öcsém kihasználatlan kertjébe kerülnek. Tessék nekik szurkolni, mert egyelőre lustálkodnak. 


Hátul vannak a dáliák, előtte a salátás ágyás, ugye, hogy milyen szépen megnőttek? Ahol a lyukakat látjátok, ott egészen apró mángoldok és vörös mizunák vannak, majd idővel megnőnek akkorára, hogy észre is lehessen őket venni a képen. 


 Ezeket a ládákat azért akartam megmutatni, mert maradt még tavalyról magszalagom, amiben répa illetve saláta van, azokat most beletettem ezekbe a ládákba. Őszintén szólva eddig nem volt velük jó tapasztalatom, de kidobni azért nyilván nem fogom őket. Szóval, alaposan belocsoltam a földet, rá a magszalagot, a salátás mellé szórtam egy kis retket, a répás mellé hagymamagot, betakartam földdel és meglocsoltam megint. Talán így, hogy szem előtt van, jobban sikerül, majd beszámolok.


Még egy salátás kép,  látszik, hogy a salátát lehet lassan dézsmálni, vagy megvárni, amíg befejesedik, és úgy kiszedni. Az a terv, hogy folyamatosan nevelem az új adag salátát, és a lyukakba mindig kerül majd új, amíg nem lesz annyira meleg, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Nos, akkor kerül majd ide bazsalikom, és a káposzták.


A pakchoi már magba ment, de nem gond, mert egyrészt csoda, hogy túlélte a telet, másrészt legalább a zümmögő entitásoknak - amik még nem méhek - van mit enni. Ja, és lesz belőle magom az őszi vetéshez.



És a mai utolsó kép, mert fodros kel nélkül nem kerti poszt a kerti poszt, és nem is az én kertem lenne, ugye? 

Nálatok mi újság?


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések