Lucanapi sajtos pogácsa
Ma rendes Luca-napot rendeztem magamnak. Ez az előnye annak, ha hétvégére esik, nem igaz? A héten meséltem a barátaimnak, hogy eszembe jutott, hogy kiskoromban a mami megengedte, hogy én rejtsem el a fillért a fóliába, aztán meg beledobjam a tésztás tálba. Mindenki bután nézett rám, hogy értik a pogácsát, de hogy ebbe minek a fillér és miért Luca napkor kell sütni, na azt nem. Szóval, nálunk, ez szokás. Beteszünk egy kis pénzt a tésztába, aztán kiszaggatjuk, és aki megtalálja a kész pogácsában, annak jövőre nagyon gazdag éve lesz. Logikus, nem?
Vetettem búzát is, ehhez találtam egy széles, nem túl magas üvegedényt, szerintem gyönyörű lesz benne a búzafű, akkor kikel, nagyon csinos lesz az ünnepi asztalon.
A pogácsa recept alapját Limarától vettem, mivel nem találtam meg a kerek kiszúrót, poharam pedig nincs ilyen kicsi, egy kicsit ünnepibb köntöst kapott a pogácsa. Szerintem így sem rossz.
- 60 dkg liszt
- 1 evőkanál só
- 25 dkg vaj
- 25 dkg reszelt sajt
- 1 zacskó porélesztő
- fél dl író
- 1,5-2 dl tejföl
- 1 tojás
A tetejére:
- 1 felvert tojás
- 5 dkg reszelt sajt
A tészta összetevőit összegyúrtam, hagytam kelni 2 órát. Ujjnyi vastagra nyújtottam, berácsoztam a tetejét, megkentem tojással, megsajtoztam, aztán kiszaggattam. Amíg a sütő 200 fokra melegedett, addig hagytam kelni, aztán a forró sütőben 15-20 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Megjegyzések