Kerti szezon 2020

 

Pislogtam kettőt és megint november közepe lett, ki érti ezt. Egyrészt olyan végtelennek érzem ezt az évet, mintha 5 éve tartana, másrészt meg olyan gyorsan teltek a napok egymás után, hogy sajnos idén is lemaradtam a blogolással a szezontól.

Ami nagyon jó lett idén: fokhagyma, sütőtökök, napraforgók, paradicsom, gyökérzöldségek. 

A legsikeresebb tesztnövény idén a paszternák volt. A föld a kertben nagyrészt kötött és agyagos, ehhez képest a paszternák úgy lenyomta magát, hogy komoly munka volt kiásni őket. Nagyon elégedett vagyok, úgyhogy ezt a zöldséget jövőre is felvesszük a programba.

A céklából ebben az évadban sokkal kevesebbet ültettem, mert tavaly is alig győztük enni, de még mindig sok van, jövőre még kevesebbet fogok ültetni. 

 A hagymák között a fokhagyma volt az egyértelmű befutó, és végre végre VÉGRE sikerült magról is hagymát nevelni :) A pórék csodálatosak lettek, jövőre ugyanezzel a módszerrel próbálkozom majd: kb 10 centire egymástól fészekbe vetettem 6-8 magot és hagytam őket egymás mellett nőni, mindig a legnagyobbakat szedtem ki, óvatosan, hogy a többieket ne sértsem meg.

A napraforgó meglepően magas és csodás lett, számunkra meglepő módon a poloskák is inkább ezeket támadták meg, a paradicsomra gyakorlatilag rá se bagóztak. 

Ez a bajai tájfajta napraforgó a Nödikből érkezett hozzám, hatalmas 2-2,5 méteres növények, a virágok csodálatosak, a nagy tányér mellett 2-3-4 kisebb virág is volt a szárakon. 

Annyira bejöttek, hogy úgy döntöttük, hogy a fogott magból jövőre a kerítések mellé is vetünk, a méhek imádják, feldobják a kertet és ugye, mint kiderült, biológiai védekezésnek sem utolsók.

Egy dolog van, amit másképp fogok csinálni a következő szezonban, mégpedig azt, hogy július-augusztus környékén vetek még egy adag "törpe" magot, hogy őszre is maradjon egy kis szín a virágoskertben.

Ó, igen, ugyanis az egyik ágyást konkrétan a virágoknak szenteltük, ahol a napraforgó volt a sztár, sarkantyúkával és pillangóvirágokkal.

Jövőre szintén változtatok azon, hogy több rézvirágot ültetek, mert azok is elég masszív és "igénytelen" jószágok, és pont abban a magasságban virágoznak, hogy adnak egy kis telítettséget a pillangók és a napraforgók közé.

Mostanában találtam a youtubeon egy kanadai vlogger párt, akik virágokat is termesztenek a kis farmjukon, és be kell valljam, nagyon megirigyeltem a virágokat, szóval jövőre ilyesmire is lehet számítani, hiába nem engedhetem meg magamnak, hogy virágokat hozzak a lakásba - macskák...

 

A paradicsomokat kicsit későn sikerült leásni, úgyhogy nem meglepő módon az előző évről szökevény magokból növő paradicsomok jobban teremtek, mint a direkt ültetettek, sajnos elég sokat le is kellett zölden szedni mielőtt jött az első hideg éjszaka. A fekete hercegnek vásárolt magból fogalmam sincs hogy kelt ez ki, de a barna, húsos, hosszúkás paradicsommal is elégedett voltam. Mivel én nem a piacra dolgozom, csak a saját kamrámba, engem nem zavar, ha nem úgy alakul a fajta, ahogy a csomagoláson van, de megértem, ha valakit ez zavar.

A sütőtökök közül idén végre a japán sütőtök is jól termett, nekem ez a kedvencem, mert könnyű vele dolgozni és finom. A spagetti tök is jópofa, főleg, tényleg szétesik szálakra sütés után, mint a spagetti.

Ami nem lett jó idén: igazából nem volt ilyen, mert a paprikát feladtuk - nem vittük le őket időben -, az édes krumpli pedig csak takarásként került az ágyásba, szintén túl későn. A virágok közül a kardvirágnál elszúrtam a távolságot, a napraforgó gyakorlatilag teljesen elnyomta őket, szóval talán ezt felírhatom a veszteséglistára. 

Ó igen, a káposztafélékkel egyáltalán nem foglalkoztam ebben az évadban, mert az első vetést tarra rágták a káposztalepkék, és ez nem az a harc, amit meg akarok vívni a természettel.

Szóval ez volt az év dióhéjban, az ágyások kipucolva, szalmával takarva várják a következő évet. Az egyikbe bekerültek a fokhagymák áttelelni - azok a picik a képen -, kísérleti jelleggel vetettem pár dolgot is melléjük, hogy ha enyhe lesz a tél, akkor tavasszal jusson egy kis kel vagy káposzta.