2021 Márciusi kerti jelentés

 

Tudom, hogy április van, de technikailag ez még a márciushoz tartozik. Érdekes volt lemenni ebben a hónapban, mert hónap közepén leszaladtunk egyszer elültetni az almafákat, aztán hónap végén egy kicsit hosszabb időre. 

Cserébe látszik, hogy az almafák valójában tényleg azok, nem csak három szomorú kis seprűnyél, szépen hajtanak. Név szerint: Starking, nyári fontos és vörösbelű; előbbi kettő egymás porzópárjai, a vörösbelű pedig önporzó. Ha kezdő kertész vagy és/vagy nem tudod, hogy miért nem teremnek rendesen az almafáid, érdemes utána olvasni, hogy esetleg nem-e az a gond, hogy nincs elég porzópár a közelben. 

Íme egy kis szüret, leveles kelek, mángold és újhagyma. Újhagyma témában beszélgettük instán, hogy mégis milyen fekete mágiát használok ezeknél, hogy ekkorára nőnek. Nos, semmi varázslat nincs benne, csupán az időzítés. Ezek a hagymák ugyanis a tavaly tavasszal duggatott hagymákból lettek, egy apró kitérővel. A tavaszi duggatott hagymák nyáron magba mentek a hirtelen meleg miatt, ezeket a földben hagytam, visszahúzódtak, őszre minden hagymából 2-3-4 aprócska hagyma hajtott ki. Ezeket áthelyeztem a 4-es ágyásba, most tavasszal megindultak és végre lehet róluk szüretelni.

A nyáron elhullott magból szép kis hagymatelepek keletkeztek az ágyások között, ezeket kiástam és az 1-es ágyás szélébe eldugdostam őket, ezeket látni az első képen. Az idén vetett hagyma pedig olyan cérnavékony, hogy még nem is látszik. Úgyhogy, ha lemaradva érzitek magatokat, ne tegyétek.

Az ágyásokban még sok minden nem látszik, mert egyrészt ugye elég száraz volt az idő, másrészt elég hideg is, leszámítva azt az egy hetet, amikor nyári meleg volt. Azért van, ami nő - a gazon kívül...

 

Ezen a képen látszik is, hogy vannak már aprócska saláták, cékla, szegletes lednek és borsó. A zsuzsi borsóban nincs sok bizodalmam, mert azokon a sorokon egy sem látszik. Ez van, ha az ember ősrégi magokat vet. 

A sarjadékhagymám és a tavalyi elefánthagyma szépen kihajtott az új helyén, hamarosan lehet is róla szedni.

Az NGBK csomagban érkezett elefánthagymák is szépen hajtanak, ha jól látom mindegyik megfogta.

Egy kis áttekintés a 4es ágyásról, ha szerencsénk van, tudunk káposztát is szedni, ha nincs, akkor ennek az adag magnak a végén feladom a káposztaféléket. Ami látszik, hogy újhagymánk az lesz bőven.

Egy kis rendrakás is belefért még a hétvégénkbe, itt anyukám nehezítette a pályát azzal, hogy alig látszik hol van a rózsakertje, de végül ezt is megoldottam. Szalmamulcs került rájuk, hogy a gazoknak kicsit kevesebb tér jusson.

A tavalyi mángold és a szokásos kerti papucsos kép. Még egy két szedés van benne, amíg nem jön a nagy meleg. A tapasztalatom az, hogy érdemes hagyni a földben, ha magba ment, mert sokkal jobb eséllyel erednek meg, mintha én vetem őket.

A kora tavasszal vetett rebarbara is elkezdett csírázni. A palántázott teljesen eltűnt, de ezekkel még tennék egy próbát a kert különböző részein.

A végére egy érdekesség. Tavaly rendeltem medvehagymákat, amiket anyu gyorsan eldugdosott a kerti kút köré, aztán visszahúzódtak és nem láttunk belőlük semmit. Már fel is írtuk őket a veszteséglistára, amikor a pár héttel korábbi almafaültetéskor szemléztem a kertet és megláttam őket a fű között. Kemény melóval csináltam nekik egy kis helyet, és látszik, hogy már a virágok is bújnak rajtuk.