Közösségi kert - szeptember közepe

Ott hagytuk ott a kertet, hogy elterítettem a gombakomposztot az ágyásban és mellette a kerítés mentén, és volt egy kisebb takarítás. A zöldbabokat is kiszedtem augusztus utolsó hetének végén, mert gyakorlatilag megsültek a hőhullámban, bármennyit locsoltam őket, szinte semmi termést nem kötöttek be. A vége így az lett, hogy elvágtam őket a föld fölött, ment a helyükre jó pár centi vastagon a komposzt, alaposan belocsoltam, majd vetettem bele borsót. Én az őszi vetéshez törpe, gyorsan növekvő változatot használok, hogy legyen ideje még a nagyhideg előtt beérni, így a rajnai törpére esett a választásom.

Azt kell mondjam, hogy az első adag egy hét alatt szépen kibújt, bár vannak benne lyukak, de szerintem ezeket megette valami :), úgyhogy vetettem újra a lyukba, aztán szórtam mögé egy sorban salátát is - bár ezzel nincs nagy reményem, szerintem túl régi a mag, eddig egy darab se bújt ki, de inkább ide dobom ki a magokat, mint a szemétbe.

Emlékeztek, hogy azt mondtam, hogy nem lett semmi az édesburgonya alatt? Tévedtem :) volt, csak kb 2 ásónyom mélyen. Viszont ez rossz helyen volt itt, mert annyi minden volt körülötte, hogy kézi ásóval tudtam csak körbeásni, úgyhogy jövőre, ha ültetek, nem ide fog kerülni.

A szeptember közepén érkező hideg betette a kaput a paradicsomoknak, tartottam egy kisebb majd pár nappal később egy nagyobb takarítást, ami annyit jelentett, hogy mindent, ami úgy nézett ki, hogy még megérhet a párkányon leszedtem, a töveket pedig tőben elvágtam, felvágtam kisebb darabokra és mentek a komposztba.

Ugyanebben a körben döntöttem úgy, hogy bőven elég bazsalikomot és pesztót raktam már el, úgyhogy az ágyásba ültetett bazsalikomokat is elvágtam tőben. 

Csináltam egy kis rendet az eprek között, mert nyáron a sarjak mindenfelé elrohangáltak az ágyásban. Viszont mivel már szép gyökerük volt, jól bírták a mozgatást, arra számítok, hogy tavasszal legalább egy üvegnyi lekvárra elég epret le fogunk szedni :)

És ha már bolygattam az epret, akkor közé is dugdostam két fej fokhagymából gerezdeket, ezek télen maradhatnak a kertben, tavasszal pedig majd felszedjük őket. 

Azt kell mondjam, hogy ez az az időszak, amikor az ágyás sehogysenézki, mert még maradt benne nyári dolog, de már kellene tenni bele téli dolgokat, meg kora tavaszit. De türelem, türelem, a végén minden kiforrja magát és jó lesz.

A büdöskéket benn hagytam, annyi fodrászmunkát végeztem csak rajtuk, hogy az alattuk bújkáló kel végre kapjon egy kis napfényt. 

Feladtam a rendeléseket a bogyós gyümölcsökre, a kerítés mellé terveztem őket eltenni, oda egy ilyen virágos-gyümölcsbokros mini erdőkertet tervezve. Ennek a rövidke évnek a megfigyelése volt, hogy az a rész, ami az én ágyásom mellé esik, pont alkalmas lesz erre, mert kicsit árnyékosabb mint a többi rész, és ha megfelelően mulcsolom, akkor lesz esélye a bokroknak begyökeresedni a télen.