Közösségi kert - február eleje

Február első napjaiban úgy gondoltam húzok egy merészet, kiszedem a flízt tartó rudakat és beteszem a borsómászókát. Merész volt, mert két nappal később be is csaptak a mínuszok, de a legrosszabb eset az, hogy tisztára kell pucolni az ágyást, ami igazából így februárban nem akkora tragédia. Maga az építmény nem a legstabilabb, de szerintem a célnak megfelel. A bambuszkarók tartják a fém csirkehálót két szinten.

A cukorborsót be is vetettem a két sor saláta közé, arra számítok, hogy amikor majd jön egy nagyobb meleg, a salátákat úgyis egy hónapon belül ki kell együk - mert menni fognak magba -, így a borsónak lesz bőven helye. Aztán a borsó helyére majd májusban mehetnek a paradicsomok.

Tudom, ez most még itt mindig a kockáztatós terület, de kiszórtam a maradék újhagymamagot - amúgy sem keltek túl jól, ki is dőlt az első adag palántám, szóval ha egy darab se lesz belőle, akkor se dőlök a kardomba. A retek viszont nem bánja, ha hideg van, ha egyszer megindul, akkor klassz lesz. A retek mellé szórtam ki még salátamagot. Ez lehet, hogy soknak tűnik, de ezek is elég régen kallódnak a dobozban, szóval nem kell vele spórolni.

A krumplis zsákok tetején próbálkozok egy ilyen mini-fóliasátras tél alá vetéssel, ide mindenféle fűszernövények és virágok kerültek, amik majd akkor indulnak el, ha úgy érzik, hogy jó az idő.  Legalábbis ez az elv, a gyakorlatot majd meglátjuk. A cserepekbe tettem virágföldet, azokra szórtam a magokat az utasításnak megfelelően - fekete nadálytő, lychnis, szeplőgyapu, tarkalevelű zsálya, macskamenta, lestyán, petrezselyem, rebarbara, muskotályzsálya, medvehagyma, moldvai sárkányfű, keleti mák -, meglocsoltam őket, és rájuk húztam egy zsákot, amiben a gombakomposzt volt, ezt kilyukasztottam pár helyen, hogy tudjon szellőzni.

Ami csodálatos, azok az árvácskák és a körömvirág, sőt, ezeken már láttam beporzókat is amikor jobb az idő. Csoda, hogy az ember zsizseg a tavaszi munkák után? :)