Közösségi kert - április közepe

Hoppácska, egy kicsit bealudtam ezt a blogolás témát - megint :) A kertet viszont nem, valósággal felrobbant minden, amit az ágyásba tettem, úgyhogy beindult a salátaszezonunk, és ha kitart még egy kicsit a tavaszi idő, akkor van benne még jópár hét.

Az ősszel ültetett hagymásokat egyszerűen nem tudom eleget fotózni, minden nap újak nyílnak most, és már több mint egy hónapja mindig nyílik valami. A bogyós gyümölcsök viszont még csak most kezdenek igazán szépen nőni, úgyhogy mire azoknak kell majd a fény, a hagymások vissza is húzódnak a föld alá. Ami durván jól néz ki, és a mínuszok se zavarták, azok a körömvirágok. A többi vadvirágnak, amit vetettem, egyelőre nincs nyoma, de kivárjuk :) Az ősszel ültetett árvácskáim is szépen virágoznak, a második adag még szokja a helyét, de már nagyon kíváncsi vagyok, hogy annak milyen színe lesz.

Szóval az ágyásban a saláták, spenót, hagyma, borsó szépen beindult. A salátákat én vágd-és-várd rendszerben nevelem, nem fejesnek, a külső leveleket szedem le mindig, így van egy kicsit több helyük újra nőni, és egyszerre mindig csak annyit szedek le, amit pár nap alatt meg is eszünk. Én úgy csinálom, hogy otthon beáztatom a leveleket vízbe, aztán lerázom róluk róluk a vizet és egy papírtörlővel együtt beteszem őket egy simítózáras zacskóba, aztán megy a hűtőbe. Így pár napig roppanós és friss marad.

A mizunák az első meleg tavaszi napon úgy döntöttek, hogy mennek is magba, de annyira szép sárga virágaik vannak, hogy bennhagyom őket még egy kicsit, had örüljenek a beporzók. Mögéjük vetettem egy-egy sor fehér és lila karalábét, a lila már ki is bújt.

A szegletes lednek is kibújt, kezdenek a jellegzetes szegletes levelei bokrosodni. Nagyon várom, hogy mi lesz ebből, mert egy évek óta tartó viccelődésünk, hogy szegletes lednek levest akarunk enni :D

A fűszernövényeim is nagyon jól túlélték a telet. Viszont gondolkodom, hogy egy részüket kiköltöztetem a kerítés mellé, mert elég szépen foglalják a helyet az ágyásban. Ezeket magról neveltem, ha emlékeztek még, úgyhogy különösen bűszke vagyok rájuk. 

A brokkolikból is leszedtem már az utolsó falatokat, ez az augusztusi vetés nagyon bejött, úgyhogy idén is így fogom csinálni. Annyi improvementtel, hogy megjelölöm, hogy melyik a karfiol és melyik a brokkoli. A brokkolinál vártam egy kicsit, hogy az oldalhajtások megnőnek-e, de úgy látszik, hogy ez nem annyira ennek a fajtának a sajátja. 

A mángoldok is mennek még, arra számítok, hogy majd a nagymelegekben fognak magnak menni, addig még lesz belőlük jó pár szüret. Én amúgy nem annyira vagyok oda érte, úgyhogy nagyrészt úgy esszük, hogy vékonyra vágva belefőzöm a ramenbe vagy húslevesbe a tálalás előtt pár perccel. Azt mondanám, hogy ha csak egyfajta leveles zöldséget szeretnél, mert annyira van helyed, és szereted a mángold kicsit erőteljesebb ízét, akkor abszolút ez a nyerő zöldség.

Végül úgy döntöttem, hogy az ágyásba teszem a fehér epreimet, ha kinövesztem belőle magam, hát, ez legyen a legnagyobb bajom, de tényleg.

És a végére a lényeg: kinőttek a krumplik a termesztőzsákokban. A zsákok alá szórtam egy réteg mulcsot, mert kezdett kezelhetetlen lenni a gyommennyiség. A tetején igen, levágott zöldek vannak, ezt Alys Fowlernél láttam, hogy a levágott fűvel tölti fel a krumplikat, kíváncsi vagyok, milyen lesz.